A Média Stúdiumok
a Média Intézet közös vizuális alapképzése – az animáció, fotográfia, media design és a tervezőgrafika szak hallgatói számára – a BA képzés első félévében, heti 4x4 órában
JELALKOTÁS
JEL, JELALKOTÁS, SZIMBÓLUMALKOTÁS:
redukció, absztrakció

FELADAT:

Az „összerázó” program alkotó hetében kitalált világok vizuális identitásának felépítése.

Projektmunka, amely a csapattagok közös munkájára és szakspecifikus tudására épít. A project célja egy jelrendszer, szimbólumrendszer létrehozása, amely a különböző ábrázolási technikák (manuális, objektív alapú és digitalis) alkalmazásával a közös munka során egyre komplexebb tartalommal telítődik.

Mind a három világban, egy-egy négy fős csapat az alábbi fölsorolásból egy-egy jelrendszert hoz létre:

  • eredetlegendához, eredettörténethez vagy a transzcendenshez kapcsolódó szimbólumok
  • a világ (ország, állam) nemzeti jelképei
  • a lakosok kommunikációját segítő jelrendszer
  • az értéket képviselő tárgyak, vagy fogalmak megjelenítésére, ábrázolására szolgáló jelek
  • lakosság társadalmi hierarchiában elfoglalt helyét (pl. fontosság, képesség, pozíció) értelmező jelrendszer

A FELADAT MEGOLDÁSÁNAK SZAKASZAI:

  • koncepció leírás, amely tartalmazza az „épített világokhoz” való kapcsolódási pontokat
  • a kapott feladathoz kapcsolódó formai és tartalmi inspirációs gyűjtés
  • vizuális ötletek, tervek, vázlatok, amelyekben a gondolkodási folyamat során a bonyolult képi információkból a grafikai redukció eszközeivel leegyszerűsített, stilizált síkbeli alakzatok, jelek válnak
  • a koncepció összetett megvalósítása, annak technikailag sokszínű, bemutatása: digitális ábrázolás, objektív alapú, álló- vagy mozgóképes megjelenítés
MOZGÓKÉP SZERKESZTÉS
HANG és KÉP INTEGRÁCIÓ:
idő, ritmus, mozgás, mozgókép

FELADAT:

A világokat bemutató absztrakt filmek létrehozása az előző modulban készült jelek és a világokat leíró briefek felhasználásával.

Projektmunka, amely a csapattagok közös munkájára és szakspecifikus tudására épít.

Mind a három világban, egy-egy négy fős csapat az alábbi témák közül egy-egy filmet készít el:

  • eredetlegendáját bemutató „absztrakt ismeretterjesztő film”
  • történelmét, vagy annak valamely szakaszát bemutató „absztrakt ismeretterjesztő film”
  • erejét, nagyszerűségét bemutató „absztrakt propagandafilm”
  • transzcendenshez (vagy a kollektív ősi tudáshoz) való viszonyát megjelenítő „absztrakt dokumentumfilm” vagy a különböző szertartások részeként értelmezhető, a transzcendenshez való közeljutás, a meditáció, az áhítat állapotának előidézését segítő mozgókép,
  • közösségi örömöket, élményeket megjelenítő „absztrakt dokumentumfilm”, vagy azok létrejöttét segítő, stimuláló, motiváló, felpezsdítő mozgókép elkészítése.

A film narratíváját a zene és a képek együttese és egysége adja, figurális megjelenítés és narráció nem szerepelhet benne. A film hangsávjának létrehozása, és a főcím elkészítése is a feladatmegoldás szerves része, amelyek tipográfiája és vizualitása egységes kell legyen a film egészével. A film technikája szabadon választott, különböző animációs technikákkal, élő felvételekkel, vagy ezek vegyes használatával is készülhet.

A mozgókép létrejöttének folyamatát, a közös munkát egy werkfilmben kell bemutatni.

FOGALOMÁBRÁZOLÁS

FELADAT:

kiindulópontjai az előző modul karakterépítés feladatának leghangsúlyosabb karakterjegyei, mint általános fogalmak:

  • hatalom
  • bölcsesség
  • átlagosság
  • híresség
  • kirekesztettség

Ezeknek a fogalmaknak a vizuális megfogalmazására, megjelenítésére keressük a lehetőségeket. A világok eddig kialakult vizuális jegyeinek figyelembevételével, felhasználásával, szakspecifikus megoldásoknak teret engedve minden hallgató a maga által meghatározott műfajban egyéni preferenciáinak megfelelően jeleníti meg a fogalmat.

KARAKTERALAKÍTÁS — fényhasználat
világítási gyakorlat

FELADAT:

a különböző típusú fények karakter-, és hangulatteremtő képességét vizsgálva archetipikus karaktereket megjelenítése csapatmunkában:

  • merengő reménytelen szerelmes
  • könyörtelen zsarnok
  • szorongó kamasz
  • áhítatos szentember
  • félelmetes sorozatgyilkos
  • titokzatos idegen
  • delejes tekintetű végzet asszonya
  • megszállott vallási fanatikus
  • megfélemlíthetetlen harcos
KARAKTERALAKÍTÁS — narratív kép
narratív fotósorozat
- a fény, a gesztus, a plán, a nézőpont szerepe a karakterábrázolásban

FELADAT:

A világítási gyakorlat karakterei közül egyet az alábbi szituációk, helyzetek valamelyikében kell ábrázolni egy 3-4 képből álló sorozatban. Az egyéni munkában megoldandó feladat a planok, nézőpontok szerepét hangsúlyozza a képi történetmesélésben.

  • nesztelenül oson
  • dühödten beviharzik
  • megalázva elsomfordál
  • fölbukkan a semmiből
  • türelmetlenül várakozik
  • unottan kortyol italából
  • magába roskadva ül
  • kétségbeesetten menekül
  • kéjesen nyújtózkodik
  • jelenést lát
  • elégedetten távozik
  • feszülten figyel
KARAKTERÉPÍTÉS
Figurából szubjektum létrehozása

FELADAT:

A személyiség összetevőinek és vizuális megjelenítésének kutatása, karakter teremtés, jellemábrázolás, szituáció teremtés.

Az épített világok társadalmának egy-egy véletlenszerűen megkapott, névtelen figurájából egy színes személyiséggel rendelkező karakter verbális leírása és sokrétű vizuális bemutatása három lépésben.

A karakterek:

  • vezető: a társadalmi hierarchia tetején álló, vezető szerepben lévő figura
  • bölcs: a közösség spirituális életét meghatározó, a társadalom kollektív tudását birtokló, irányító szerepben lévő figura
  • híresember: a közösség megkülönböztetett figyelmét kivívó, híres ember, hős, celeb szerepben lévő figura
  • átlagember: a világ egy, nem különösebben kiemelt szereplőjének, átlagos állampolgárának a figurája
  • kívülálló: egy társadalmi hierarchián kívül álló, kirekesztett vagy lázadó szerepben lévő figura

A karakterépítés folyamata

  • a figura személyiségének a lehető legpontosabb verbális leírása csapatmunkában:
    a személyiség összetevőinek keresése, jellemábrázolás, szituáció teremtés: külső, belső tulajdonságok, élettörténet, motivációk, vágyak, körülmények, környezet, kapcsolatok, viszonyok, személyes problémák, örömök kétségek, konfliktusok bemutatása. A leírás műfaja és hangvétele szabadon választott.

  • moodboard készítés csapatmunkában:
    a már elkészült leírás alapján, a figura személyiségének vizuális bemutatása egy mood-board elkészítésén keresztül. Cél a karakter legjellemzőbb tulajdonságainak, gesztusainak, viselkedéseinek és környezetének vizuális bemutatása, a hangulat és az atmoszféra megteremtése.
    • figurának megfelelő karakter, viselkedés, testtartás, öltözék, környezet, berendezés, fényviszonyok gyűjtése az internet szabad világából, filmekből, képzőművészeti alkotásokból
    • manuális, rajzos vagy fotografikus karakter skiccek, vázlatok, figura-, mimika-, gesztus- és mozgástanulmányok készítése
    • látványterv vázlatok összeállítása: a vázlatokból, skiccekből, fotókból, az összegyűjtött mood elemekből digitális kollázs technika alkalmazásával a szöveget értelmező beállítás vázlatok, karakter és látvány moodboardok összeállítása, amelyek egy fiktív képregény, mozgókép vagy fotósorozat látványterveként vagy beállítás vázlataként értelmezhetőek

  • a karakter megjelenítése egyéni munkában, szabadon választott műfajban:
    a moodboardot a legteljesebb mértékig figyelembe véve és az azokban megfogalmazódott „instrukciókat” követve, bármely szakterület specifikus ábrázolási módjai közül választva kell megjeleníteni a személyiséget, a választott műfajnak megfelelő látványtervek létrehozásával.
    A csoporton belül egymást segítve, és egymás megoldásait folyamatosan figyelemmel kísérve és azokat összehangolva, de négy egymástól különböző, egyéni megoldással, négy különböző műfajban kell megjeleníteni a karaktert és környezetét.
A program elmúlt öt évében részt vevő oktatók:

A program vezetője:

FÁBIÁN NOÉMI

Oktatási koncepció:

  • Bodóczky Antal
  • Hegyi Béla
  • Fábián Noémi
  • Pálfalusi Attila

A programban részt vevő oktatók:

  • Bodóczky Antal
  • Bodóczky István
  • Brovinszki László
  • Erdélyi Sarolta
  • Farkas Júlia
  • Fábián Noémi
  • Fátyol Viola
  • Glaser Katalin
  • Hajnóczy Csaba
  • Hegyi Béla
  • Lakos Máté
  • Oravecz István
  • Pálfalusi Attila
  • Pálfi György
  • Vácz Péter
  • Zagyvai Sára

Web:
Hegyi Béla

Borítókép:
Legát Franciska

A Média Stúdiumok
a Média Intézet közös vizuális alapképzése – az animáció, fotográfia, media design és a tervezőgrafika szak hallgatói számára – a BA képzés első félévében, heti 4x4 órában

A Média Stúdiumok program
célja

az Intézet összes elsőéves hallgatója számára azonos tudásbázis kialakítása, melynek lényege az Intézetre jellemző média-írástudás elsajátíttatása. Ez átfogó vizuális kommunikációs alaptudást jelent, amelynek részét képezik fotográfiai, mozgókép-szerkesztési, tipográfiai és prezentációs alapismeretek.

A program során az egyetemre bekerült hallgatók átfogó képet, egyfajta „tartalomjegyzéket” kapnak a Média Intézetben folyó munkáról. A gyakorlati órák, az egymásra épülő feladatok a közös munkára, a hallgatók együttműködésére alapulnak, közvetlen kapcsolatot teremtve így az intézet négy szakának hallgatói között, és segítve az integratív gondolkodás elsajátítását. A szemeszter befejeztével komplex szakmai előképzettségre, ismeretekre és készségekre tesznek szert, felkészülve a szakok alapvető elvárásainak teljesítésére, illetve képesek lesznek az együttműködésre, igénylik a közös szakmai munkát, ami lehetővé teszi, hogy a későbbiekben is közös projekteken dolgozzanak, számítva egymás egyre inkább specializálódó szakmai tudására.

A kreatív ipar igényli az interdiszciplinárisan gondolkodó szakembereket, a média- és tartalomfogyasztói preferenciák folyamatos változása pedig megköveteli a jó adaptációs képességet. A feladatok típusainak és a feladatokhoz „rendelt” csapatok összetételének folyamatos változása ennek fejlesztését is segíti.

Az egyetem céljai között szerepel – a piac előbb említett igényeivel összhangban – a csapatmunka szellemiségének erősítése. Ez a féléves képzési forma tényleges gyakorlati tapasztalatokon keresztül segíti felkészülni a hallgatókat, hogy a jövőben médiaprodukciós stábok értékes tagjaivá válhassanak. A csapatmunka gyakorlata során tapasztalatokat szereznek saját kompetenciáik, szakmai erősségeik, gyengeségeik megítélésében, és megtapasztalják azt is, ha a tervezési, alkotási folyamataikban szükségük van külső tudás bevonására. A sokszor különböző kompetenciájú hallgatók megnyílnak az együttműködésre, az egymás közötti kommunkáció sikeresebbé teszi a feladatok megoldást.

A Média Stúdiumok program
módszerei

A félév feladatai az általános értelemben vett vizuális kreativitásra, és a tervezői, feladatmegoldó gondolkodásmód elsajátítására fókuszálnak. Ehhez az entertaiment design területén már használatos, kreatív világépítési (world building) technikákra és a kapcsolódó design thinking metódusokra is támaszkodunk.

A tartalomfejlesztési trendeket figyelve megállapítható, hogy a narratívák iránti igény egyre hangsúlyosabb. A féléves program különböző szakspecifikus moduljait egy, a hallgatók által közösen fejlesztett komplex narratíva fűzi össze. Az egyre összetettebbé váló történeteket, és az azok belső logikáját alakító világokat, a résztvevő hallgatói teamek, iteratív módon, egymás teljesítményeire építkezve hozzák létre. Ez a „világépítés” nemcsak összefogja a szemeszter feladatait, hanem a vizuális kommunikáció területein belül az egymásra épülő folyamatok fontosságát hangsúlyozva modelljévé válik a későbbi szakmai építkezésnek is.

A program háromhetes modulokból áll. A modulok tartalmi keretet jelentenek, melyeken belül több különböző, egymással összefüggő és egymásra épülő feladat követi egymást, amelyek folyamatosan hivatkoznak egymásra, és végül komplex narratívává állnak össze.

Ebben az összefüggő hálózatban az oktatás különböző módszartani elemei váltakozva jelennek meg. Az előadótermi, frontális tudásátadást gyakorlati jellegű egyéni és csoportos feladatok egészítik ki.

A Média Stúdiumok program
szakmai tartalmai

A narratívát előtérbe helyező, összefüggésekben és folyamatokban való gondolkodáson belül, az alábbi tartalmak, tudásterületek, ismeretek azok, amelyekre kiemelt hangsúlyt fektetünk, és amelyeket így együtt egyfajta média-írástudásként értelmezünk

1. Általános ábrázolási, képalkotási ismeretek

  • manuális, objektív alapú és digitalis képalkotás
  • vizuális nyelvi elemek tanulmányozása
  • kompozíciós gyakorlatok
  • redukció, absztrakció
  • jelalkotás, szimbólumalkotás
  • fotográfiai ismeretek
  • világítási alapismeretek

4. Mozgókép-szerkesztés

  • stop-motion technika
  • digitális mozgókép készítés alapjai

5. Hang és kép integráció

  • hangsáv létrehozása analóg és/vagy digitalis eszközökkel
  • processzálás, hangszerkesztés, hangkeverés

6. Vizuális dramaturgia

  • narratív kép
  • szekvencia
  • képtörténet
  • plánozás

7. Prezentációs ismeretek

  • tipográfiai alapismeretek
  • képszerkesztés
  • offline prezentáció vizuális/verbális

A Média Stúdiumok program
fölépítése

A Média Stúdiumok féléves tantárgy egy egyhetes intenzív programalkotó és négy háromhetes gyakorlati modulból áll.
Az egy-egy modulban megjelenő feladatok, sajátos tartalmi hangsúlyaikon túl, összefüggésükben, egymásra épülésükben a problémamegoldó folyamatokat, a tervezői gondolkodás különböző lehetőségeit modellezik.

Az egész félévet egy nagy játékra, dramaturgiai ívre, egy történetre fűzzük föl.
Ez a tartalom egy fiktív világ kitalálása.

összerázó:
BRIEF ALKOTÁS

A fiktív világok alappillérei a szemeszter legelején, egy nagyon intenzív, egyhetes „összerázó” program során épülnek föl, napi 8 órás együttlétben, irányított közös gondolkodással. A hallgatók ezen az első héten különböző szakmák területéről érkező előadók - filozófus, jövőkutató, történész, dramaturg, forgatókönyvíró és concept artist - előadásaiból is inspirálódhatnak, ismerhetik meg a világépítés különböző személyes módszereit.
Három 20 fős hallgatói csoport több napos irányított beszélgetése, brainstormingja mentén alakul ki a három világ briefje, vázlata, amelyek alapján a félév további heteiben ezeknek a világoknak az „identitását” bemutató vizuális anyagok készülnek.

Az „összerázó” hetének még nem célja, hogy vizuálisan értékelhető tartalom szülessen meg. Valójában egy nagy, féléves „világépítés” játékra hívjuk a hallgatókat, és ez a hét a világok szabályrendszereinek a lefektetése, egyben bevezetés a játékba.
A hangsúly, az ismerkedés és a különböző kooperációs technikák elsajátítása mellett, a félév elméleti megalapozásán és a narratíva elindításán van.
Verbális és vizuális jegyzetek, vázlatok, tervek, mood-boardok jönnek létre, amelyekhez azután a félév minden feladata visszakapcsolódik.

A Média Stúdiumok szakmai tartalma a négy elkülönülő, de egymással összefüggő, egymásra épülő háromhetes modul során bontakozik ki. A modulok minden feladata az első héten elképzelt és kialakított világok vizuális megjelenítését célozza.

1. modul:
JELALKOTÁS

A modul célja az általános ábrázolási, képalkotási ismeretek elsajátítása. Kompozíciós gyakorlatokon keresztül, a redukció, absztrakció módszereivel, manuális, objektív alapú és digitális ábrázolási technikák használatával a jelalkotásra, szimbólumalkotásra fókuszálunk.
A hallgatók négyfős csapatokban dolgozva, az első héten megírt brief tartalmát figyelembe véve, kitalálják a világok szimbólumrendszereit.

Minden csapatnak más a feladata:
a világok eredettörténetéből vagy a transzendenshez való viszonyából alakítanak ki szimbólumokat; megszületnek a nemzeti jelképek, a világ értékeit képviselő, a társadalom hierarchiáját bemutató és kommunikációját segítő jelrendszerek.

2. modul:
MOZGÓKÉP-SZERKESZTÉS,
HANG-KÉP INTEGRÁCIÓ

A második modulban a képalkotás módszereit és eszköztárát kibővítjük az idő használatával: a mozgókép-szerkesztés alapjait sajátítják el a hallgatók, a hang és a kép integrációja kerül a középpontba, kiegészítve felvételtechnikai ismeretekkel, a stop-motion technika és a digitális mozgatás alapjaival.
A hallgatók olyan absztrakt rövidfilmeket hoznak létre, amelyekben az előzőekben kialakított jelek válnak főszereplővé. Fölhasználásukkal a világok eredetlegendáját vagy történetét bemutató „absztrakt ismeretterjesztő filmek”, vagy a világ erejét, nagyszerűségét bemutató „absztrakt propagandafilmek” jönnek létre. A képek és a hangok is a közös munka eredményei.

3. modul:
KARAKTERÁBRÁZOLÁS

A három hét programja a karakteralakításról szól: a formából figurát, a figurából szubjektumot hozunk létre. A narratív képre, a szubjektumalkotásra fókuszálunk, érintve a vizuális dramaturgia témakörét is. A világok fontos, archetipikus figurái születnek meg: a társadalmi vagy spirituális vezető, a híres ember, az átlagember vagy a társadalmon kívülálló, kirekesztett figura, akiknek személyiségét, karakterjegyeit, motivációit, vágyait, konfliktusait a világok működése, szabályrendszerei, belső logikái határozzák meg.

4. modul:
FOGALOMÁBRÁZOLÁS

A negyedik modulban az előző modul leghangsúlyosabb karakterjegyeit általános fogalmakként értelmezzük. A „hatalom”, a „bölcsesség”, az „átlagosság” a „híresség”, a „kirekesztettség” fogalmainak vizuális megfogalmazására, megjelenítésére keressük a lehetőségeket. A világok eddig kialakult vizuális jegyeinek figyelembevételével, felhasználásával, szakspecifikus megoldásoknak teret engedve minden hallgató a maga által meghatározott műfajban egyéni preferenciáinak megfelelően tesz kísérletet az adott fogalom értelmezésére.

—|—